Mindig meglepődöm, hogy mennyi mindent képes első hallásra megjegyezni A., de néha az átlagnál is jobban sikerül meglepnie.
Egyik reggel a hajnali híradóban mindenki toxikológusa, az általam nagyon tisztelt és istenített dr. Zacher Gábor nyilatkozott, hogy blalalalllba dizájner drog, blalal blalalal dizájner drog bla dizájner drog blalallallabablalal dizájner drog. Mindez persze a háttérben szólt, miközben Adél bőszen Duplózott (Upljóó), majd egyszer csak toronyépítés közben elkezdte cérnahangon ismételgetni, hogy dizájnee dog, dizájee dog... Hálát adtam az égnek, hogy nem bölcsis, mert ha esetleg ezt ott adja elő, valószínűleg hosszas elbeszélgetésben lenne részünk a gyámhivatallal.
Egyik nap sikerült úgy betennem egy doboz tejet hűtőbe, hogy amikor kinyitottam az ajtaját, hogy rátegyem a konyhapulton felejtett kupakját, akkor a doboz egy elegáns szaltó keretében a földön landolt, a benne lévő tej pedig beterítette a konyhát. Anyád p*csája, mondatta velem a sötétebbik énem, majd nekiálltam feltakarítani, miközben Adél "tegített" (segített.) Pár nap múlva este álltunk a garázsban és vártuk, hogy Z. is beparkoljon a helyére, közben Adél listázta a dolgokat. Apa motóója. Édesz Apa motójja. Apa sisakja. Majd rám nézett, kb azzal a tekintettel, hogy "Anyának is van valami hasonló nevű izéje, na... hogyishívják...tudodmiregondolok...itt van a nyelvem helyén, na", majd diadalittas tekintettel bejelentette: Anyád Csicsákja. Eléggé röhögtem:-D
Aztán van olyan, hogy összekeverednek a dolgok a kis fejében. Adél minden nap felhívja Laját, "telepál" neki, ami általában így hangzik: Adéééka telepál, telepál, telepál, most. Lajáát hííívom. Lajaaaa, Laja...allllóóó...halllóóóó. Nem éééérem el- és ennél a résznél mindig pipiskedve áll és fél kézzel nyújtózkodik is felfelé, mintha egy magas polcról próbálna levenni valamit. Végülis logikus...
