Ma piros betűs ünnepnap volt, sem Adél, sem Kmama, sem pedig mi nem voltunk betegek, így végre Kmama jöhetett gyereket dögönyözni:-) Kmama és Adél viszonya nagyon fura, de jó értelemben. Az állandó betegeskedés miatt többször előfordul az, hogy jó sokáig ,- néha hetekig- nem találkozhatnak, ami általában a kis, egyenlőre rinocérosz - agyú dednek elég ahhoz, hogy ne ismerjen meg senkit, és rögtön biggyessze a száját, majd üvöltésben törjön ki.Kivéve Kmama esetében. Őt rögtön felismeri, röhög rá és dumál, megmutatja az új tudományait, fóka- kúszást, padlónyalást és társait. Ez régen is így volt, például neki eresztette ki igazán a kiabálós hangját, szerencsére jókedvében. Ma nagyon formában volt Adél , hajtépés, melegítő- nyalogatás, Kmamához odafókázás, kacarászás, meg minden egyéb szeretetroham volt-szerencsére, mert Kmamára ráfért egy kis hangulatjavítás.
Pedig Adélnak nem volt túl jó napja, Fogbanyával ébredt, ami délelőtt odáig fajult, hogy telefonon kúpot rendeltem neki, mert a tízórai megevése kifogott az Apja- Lánya duón. A kúp után persze alvás lett és alvás után megjött az étvágy is. A kúp estig kitartott, csak hat körül kezdődött - volna - a nyűglődés, de szerencsére akkor már fürdetés következett, így megúsztuk a hisztit. Kmama fürdetett, Kgyerek persze az elefántot rágta, amit tőle kapott:-) Miután fürdetés után majdnem másodszor is elejtettük közösen a gyereket - sok bába közt elvész a gyerek, ugye-, öltözés, kaja, alvás volt a program.
Volt ma még egy vicces dolog, ami egyre gyakoribb, amióta kúszik- mászik Adél. Ma megtámadta a pihenőszékét, és nem vettem észre, hogy be is kapcsolta a rezgő funkcióját. Az tűnt fel, hogy átszellemült arccal nyalogatja és odatartja a fejét- száját, még meg is állapítottam magamban, hogy szegénynek hogy fájhat a foga, ha még a széket is rágja. Majd egy kis idő múlva visszapakoltam a játszószőnyegre és elkezdtem keresni, hogy vajon mi a fene zúg- zörög a lakásban, de mivel végighallgattam mindent, és semmiből nem jött ki az a hang, amit hallottam, feladtam a keresést.... Nem kicsit röhögtem, mikor fél óra múlva hozzáérve a székhez, rájöttem, hogy az rezeg és összeállt a kép, hogy a ded miért is nyalogatta olyan lelkesen:-P
