Beköszöntött nálunk is az újév, nyugalmas (?!?!?!?) buliban ünnepeltünk, A. pedig Mamma Cicánál, aki karácsony óta Mamma Kutya is lehetne, ugyanis a Jézuska kiskutyát hozott neki. A kutya teljes valójában még nem érkezett meg, ugyanis jobbnak láttuk, ha nem a karácsonyi nyüzsgés közepébe csöppen bele és visszagondolva, nagyon jól döntöttünk.
A karácsony kiemelten jól telt - főleg összevetve a tavalyival,amit én karanténban otthon töltöttem A-val, majd hála a nagytudású ügyeletes dokinak, végül a kórházban kötöttünk ki, ahonnan olyan cizellált rota- vírust sikerült hazahoznunk, hogy Z-vel együtt napokra kidőltünk, míg az alig hat hónapos, még mindig dög beteg A-ra Papa vigyázott hősiesen egyedül.
Ehhez képest idén igazán szép karácsonyunk volt, otthonra már 24-én reggel megérkezett a Jézuska, mert csak így tudtuk azt megoldani, hogy mind a két nagyszülőnél legyünk 24-én, és nekünk is jusson értelmes mennyiségű idő kiélvezni az új játékokat A-val. Volt nagy meglepetés, meg visongás, a legnagyobb sikert a díszek ( dííí) aratták, bár valószínűleg dísznek tekintendő az izzósor is, ezt a "ddddíííííí be!" felszólításból bogoztam ki- napokkal később persze. Különben imádnivaló volt, ahogy a majdnem másfél éves tojik a fogyasztói társadalom által generált karácsony - hisztibe. Ahogy az előbb is írtam, volt nagy örömködés a fának,meg GE! NEM!NEM! (reggelit nem kérek)kiabálás, de ahogy megnézte az ajándékokat, utána rögtön jött a reggeli vad követelése, majd pedig ki kellett hozni a "kaám" (playmobil állatkert,karám)-ot és azzal játszani. Jó idő eltelt, mire megnézte rendesen a Duplo-t, meg a retro húzogatós kiskocsit a kockákkal, a könyveket és a nagy rajztáblát, de végül egész belejött a játszásba ezekkel is, és most már biztos, hogy mindegyik jó döntés volt, mert mindegyiket nyúzza rendesen ám:-)
Alvás és evés után Papa- Mama - Dédi háromszögnél folytattuk az ünneplést, ahova a nagyszülőknek (... vagy inkább Adélnak...) kisasztalt és széket hozott a Jézuska, ami akkora siker volt, hogy ki sem szállt belőle és úgy elrepült az idő ezzel és az ipari mennyiségű Duplóval- amiben volt Maaaa, Ma és Gi (Malakca, Mackó és Tigris), továbbá Abljaaa (ablak) is- hogy a nagyok már meg sem ajándékozták egymást, sőt Adél sem nézte meg a többi ajándékát. A best of mindenképp a duplo- ablak volt, amin kitűnően tudott az egész állatsereglet kukucskálni. Órákon át:-)
A következő megálló Z. anyukája volt, ahol a. még csillogó szemmel mondta a fára, hogy O-óóóó, meg Dííí, Téééé-Jéééé (kis kavar a Télapó- Jézuska duóban, majd még dolgozunk rajta ) és persze ment a játék az új dolgokkal is. Legjobban a Mama ajándékának örült a legjobban, mármint amit a Mama kapott.Ahogy már írtam, a meglepetés egy kutya volt, de egyenlőre még csak egy ugató és izgő- mozgó műanyag izé formájában érkezett csak meg, Adél legnagyobb örömére persze. Mikor hazaértünk, szegény Adél már annyira megkavarodott, hogy hangos O-óóóó- val köszöntötte a karácsonyfát, mert azt hitte, hogy már megint egy új helyen vagyunk....
A többi nap is jól telt, 25-én délelőtt K.apa és b.nője érkeztek meg, pihe- puha Steiff cuccokkal a puttyonban, utána meg monstre ebédelésbe és játszásba csapott át a nap Mamáéknél, ahova K.anya, Csaaa és Évike is befutott.
Karácsony másnapján Z. anyukájánál ünnepeltünk, ahol Adél három fiú másod-unokatestvére is ott volt. Legyen elég annyi, hogy estére úgy gondoltuk, hogy nekünk van a legjobb gyerekünk a világon(És tényleg!)
A két ünnep között leginkább semmit sem csináltunk, én néha próbáltam imitálni a munkát, több- kevesebb sikerrel, persze halaszthatatlan nyomozati cselekmény is jutott 30-án délutánra, de ezen már meg sem lepődtem...
Csak egy gondolat erejéig térnék vissza bevezetőben említett nyugalmas bulihoz, aminek a fénypontja már 10-kor megcsillant nekem. Egyedüli nemivóként eleve vicces egy szilveszteri házibuli, de a csúcspont az volt, amikor egy kissé kapatos vendég megjegyezte, hogy valószínűleg a kismamaként szerzett gyakorlatom miatt tudom ilyen jól takarítani azt, ami pár másodperccel ezelőtt még más gyomrában volt- remélem egész diszkréten sikerült leírnom a történteket:-D Negyed egykor már aludtunk, és persze hiányzott A:-)
